Jelenlegi hely

Utolsó változások

1.2.1. A Java programozási nyelv

A Java egy magas szintű nyelv a következő főbb jellemzőkkel:

  • egyszerű
  • objektumorientált
  • előfordított
  • értelmezett
  • robusztus
  • biztonságos
  • semleges architektúrájú
  • hordozható
  • nagy teljesítményű
  • többszálú
  • dinamikus

Megjegyzés: Valószínűleg a felsorolás egy része most még nem sokat mond. Mire azonban a jegyzet végére érnek, és a Java nyelvű fejlesztésben legalább alap szintű gyakorlatuk lesz, ez a lista sokkal többet fog mondani.

1.1.1 Az első alkalmazás létrehozása

A fejlesztés menetét jól mutatja a következő ábra: a forrásállományból a fordítás hatására előálló bájtkódot (bytecode) különböző (Java Virtuális Gépet, JVM-et tartalmazó) operációs rendszeren tudjuk futtatni.

HelloWorldApp

Az első program (HelloWorldApp) egyszerűen kiírja a képernyőre a Hello World! üzenetet. A következő lépések szükségesek:

Hozzunk létre egy forrásállományt

A forrásállomány egyszerű szöveges állomány a Java nyelv szintaxisa szerint. A Java forrásállomány kiterjesztése .java.

6.4.1 A switch utasítás és a felsorolt típus

A felsorolt adattípus az 5.0-ban bevezetett újdonság, amiről később olvashat majd. Ez a rész csak azt mutatja be, hogyan használhatjuk őket egy switch utasításban. Szerencsére ez pont olyan, mint a switch használata az egész típusú változók esetén.

Az alábbi SwitchEnumDemo kódja majdnem megegyezik azzal a kóddal, amit korábban a SwitchDemo2-ben láttunk. Ez az egész típusokat felsorolt típusokkal helyettesíti, de egyébként a switch utasítás ugyanaz.

6.3. Az if-else szerkezet

Az if utasítás lehetővé teszi a programunk számára, hogy valamilyen kritérium szerint kiválasztva futtasson más utasításokat. Például tegyük fel azt, hogy a programunk hibakereső (debugging) információkat ír ki egy DEBUG nevű, boolean típusú változó értéke alapján. Ha a DEBUG igaz, a program kiírja az információt, az x változó értékét. Különben a program futása normálisan folytatódik. Egy ilyen feladatot implementáló programrész a következőképpen nézhet ki:

6. Vezérlési szerkezetek

A vezérlési szerkezetek segítségével az egyes utasítások végrehajtási sorrendjét határozhatjuk meg.

4.6. Egyéb operátorok

A Java nyelv támogatja még a következő táblázatban foglalt operátorokat.

4.3.1 Rövidzár kiértékelés

Bizonyos esetekben a logikai operátor második operandusa nem értékelődik ki. Például a következő esetben:

(numChars < LIMIT) && (...)

4. Operátorok

Az operátorok egy, kettő vagy három operanduson hajtanak végre egy műveletet. Az egyoperandusú operátorokat unáris operátoroknak hívjuk. Például a ++ operátor az operandusát 1-el növeli. A kétoperandusú operátorokat bináris operátoroknak hívjuk. Például az = operátor a jobb oldali operandus értékét a baloldali operandusba másolja. Végül a háromoperandusú operátor három operandust vár. Javában egy háromoperandusú operátor van, a ? : feltételes operátor.

Az unáris operátorok lehetővé teszik a prefix és postfix jelölés is:

3.5. Végleges változók

Változót lehet véglegesen is deklarálni. A végleges változó értékét nem lehet megváltoztatni az inicializálás után. Más nyelvekben ezt konstans változóknak is hívják.

A végleges változók deklarációjánál a final kulcsszót kell használni:

final int aFinalVar = 0;

A végleges lokális változót nem kötelező a deklarációnál inicializálni, de addig nem használhatjuk a változót, amíg nem történik meg az inicializálás:

final int blankFinal;
. . . // nem használható
blankFinal = 0;

3.3. Érvényességi tartomány

A változó érvényességi tartománya a programnak az a területe, ahol a változó használható egyszerű névként. Ezen kívül meghatározza, hogy a rendszer mikor foglal le és szabadít fel memóriát a változók számára.

A változódeklaráció helye határozza meg az érvényességi tartományt. A következő ábrán látható négy kategóriát különböztetünk meg:

Érvényességi tartomány

Oldalak