Jelenlegi hely

Utolsó változások

22.2.1 URL objektum létrehozása

URL objektumot legegyszerűbben egy olyan sztringből tudunk előállítani, ami ember számára olvasható formában tartalmazza az URL címet. Ez általában olyan alak, hogy más is felhasználhatja az URL-t. Például a Gamelan oldal URL-e, ami Java forrásokat használ, a következőképpen néz ki:

http://www.gamelan.com/[/codefilter_code]

A Java programban a következőt kell használni, hogy URL objektumot hozzunk létre:

22.2.2 URL elemzés

Az URL osztály több metódussal szolgál, amellyel kérdéseket tehetünk fel az URL objektumoknak. Egy URL-től megkaphatja a protokollt, a hoszt nevét, a port számát és a fájlnevet az alábbi metódusokat használva:

22.2 URL-ek kezelése

Ha már szörfözött a weben, kétségtelenül hallott már az URL-ről, és használta is a HTML oldalakhoz való hozzáférésekhez. A legegyszerűbb arra gondolni, hogy az URL egy fájlra mutat a weben, azonban ez nem teljesen helyes megállapítás. Az URL más erőforrásokra is tud mutatni, például adatbázis lekérdezésekre és parancs kimenetekre.

Definíció: az URL (Uniform Resource Locator) az interneten található erőforrásokra tud hivatkozni.

A következő ábra egy olyan URL-t mutat, ami a Java weboldalára mutat, amit a Sun Microsystems üzemeltet:

22.1.4 Hálózati osztályok a JDK-ban

A java programok használhatják a java.net osztályain keresztül a TCP vagy UDP protokollokat, hogy kommunikáljanak az Interneten. Az URL, URLConnection, Socket és ServerSocket osztályok mindegyike a TCP-n keresztül kommunikál, míg a DatagramPacket, DatagramSocket és MulticastSocket osztályok az UDP protokollt használják.

22.1.3 A portokról általánosságban

Ha nagyvonalakban akarunk beszélni, azt mondjuk, a számítógép egy egyszerű fizikai kapcsolaton keresztül kapcsolódik a hálózatra. Minden adat ezen a kapcsolaton keresztül érkezik, bár az adatok a számítógép különböző programjait használják. Honnan tudja a számítógép, hogy melyik alkalmazásnak melyik adatot kell továbbítani? A portok használata által.

22.1.2 UDP

Az UDP nem ad megbízható kapcsolatot egy hálózaton levő két számítógép között, mivel ez nem kapcsolat alapú, mint a TCP, inkább az adatok független csomagjait küldi az alkalmazások között. Ezeket a csomagokat adatcsomagoknak is hívjuk. A adatcsomagok küldése leginkább a levelek postán át való küldéséhez hasonlít: a szállítás nem garantált, a sorrend nem fontos, és mindegyik üzenet különbözik a másiktól.

22.1.1 TCP

Ha két program megbízhatóan akar egymással kommunikálni, létrehoznak egy kapcsolatot, és ezen keresztül küldik az adatokat, hasonlóan a telefon működéséhez. A TCP – akár egy telefontársaság – garantálja, hogy az adat, amit küldünk, helyes sorrendben (!) megérkezik a vevőhöz. Ha ez nem sikerül, hibajelzést küld vissza.

25.3. Viselkedési minták

A viselkedési minták (a szerkezeti mintákkal szemben) nem az állandó kapcsolatra, hanem az objektumok közötti kommunikációra adnak hatékony megoldást.

A Megfigyelő (Observer) minta célja, hogy egy objektum állapotváltozásainak figyelését lehetővé tegye tetszőleges más objektumok számára. A figyelő pozícióba feliratkozással juthatunk, de a leiratkozás is bármikor megejthető.

25.2. Szerkezeti minták

A szerkezeti minták segítségével előírhatjuk, hogy az egyes osztályokból vagy objektumokból hogyan álljon elő egy komplexebb struktúra.

Az osztály minták célja, hogy olyan öröklési hierarchiát alakítsunk ki, amelyik jól használható programfelületet nyújt. Ezzel szemben az objektum minták az objektumok összeillesztésének célszerű módjait alkalmazzák.

25.1.2 Gyártófüggvény (Factory Method) minta

A gyártófüggvény minta az egyik legtöbbet alkalmazott tervezési minta. A minta célja egy objektum létrehozása különböző információk alapján.

A következő ábrán a bemeneti információt az abc jelképezi. Ez alapján a gyártófüggvény az x ősosztály valamelyik leszármazottját (xy vagy xz) fogja példányosítani. A getClass hívására létrejövő objektum tényleges típusáról többnyire nem is kell tudnia a felhasználónak.

Gyártófüggvény

Oldalak